ülőlap
Az ülőlap minden szék egyik legfontosabb alkatrésze. Azt a felületet jelöljük ezzel a szóval, mely vízszintesen van elhelyezve és mely súlyunk javát közvetlenül viseli ülés közben.
Az ülőlap kialakítása igen változatos lehet. A főnöki székek esetében az ülőlapot egybeépítik a hátlappal, vagy a karfa fixen tartja össze a két alkatrészt. Az operatív székek esetében az ülőlap független alkatrész a hátlaptól, és a mechanikához kapcsolódik elsősorban. A mechanika típusától függően a hátlappal szinkronban, vagy tőle függetlenül (aszinkron módon) is állítható. A legújabb, legmodernebb, aktív ülést biztosító székek esetében az ülőlap nagy szabadságfokkal mozog minden irányba, így késztetve a testet arra, hogy egyenesen, egészségesen, magát megtartva üljön.
Az ülőlapnak sok esetben további beállítási lehetőségei is vannak: állítható a dőlésszöge (előre vagy hátra megbillenthető), illetve fejlettebb székek esetében az ülésmélység is szabályozható (előre-hátra tolható a teljes ülőlap). Részletesebben lásd: ülésmélység-állító szócikk
Az ülőlapnak további funkciója, hogy operatív forgószékek esetében ehhez csatlakozik a karfa, így tulajdonképpen a forgószék minden fontosabb elemét a mechanikával együtt az ülőlap fogja össze.
Az ülőlapot kialakításától függően legtöbb esetben szivacsozással és rajta kárpitozással látják el. Ezekről részletesen: szivacsozás szócikk, kárpitozás szócikk. Tömör ülőlappal szerelnek bizonyos széktípusokat, ezek lehetnek fából, poliuretánból is. Napjainkban előfordul, hogy nem csak a háttámlát, de az ülőlapot is NET-hálóból készítik.
lásd még: főnöki szék, operatív szék, hátlap, aktív ülés, ülésmélység, ülésmélység-állító, kárpitozás, karfa, poliuretán, szivacs, NET-háló
A Széklexikon alapítója és felelős szerkesztője