wellbeing
A wellbeing (vagy well-being) főleg a 2018-as évtől került be a szélesebb magyar köztudatba. A fogalom az egészséges, kellemes és boldog munkavégzéshez szükséges feltételek összességét jelöli, nem csak a szűkebb munkakörnyezetre, de egész irodákra, épületekre vonatkozóan is.
A wellbeing filozófiája, hogy amennyiben a munkaadó megteremti a munkavégzéshez legjobb, legkellemesebb feltételeket, úgy dolgozói is a maximumot fogják nyújtani. Ez a gondolat különösen fontos egy olyan korban, amikor az Y és Z generációs munkavállalók szívesebben vannak a munkahelyükön, mint otthon - ha az megfelelő környezet a számukra. Manapság a munkakörnyezet sokszor nagyobb szerepet játszik a munkát keresők választásában, mint a fizetés vagy egyéb juttatások, ezért nagyon komoly HR szempont is lett, hogy a wellbeing irányelveiről ne csak beszéljenek, de azokat meg is valósítsák.
A wellbeing egy munkahelyen nagyon sok dolgot foglalhat magában: természetes megvilágítás, az asztalok nagysága, külön relaxációs szoba, külön telefonszoba, ingyenes étkezés, kert vagy tetőterasz, játszószóba, jótékonysági programok, sportolási lehetőség, biciklitároló és zuhanyzó, kutya- és/vagy gyerekbarát helyiségek, távoli munkavégzés lehetősége, stb. Ezek egy részét ma már nem csak a multinacionális vállalatok biztosítják, hanem a kisebb hazai cégek is.
Sok cég összekeveri a wellbeinget a féktelen költekezéssel és a dolgozók kényeztetésével, holott a wellbeing inkább egyfajta kultúra. Azokon a helyeken lehet jól megvalósítani, ahol a vezetés megérti, hogy a dolgozóknak valóban megváltoztak az igényei, ahogy az életkörülményei is, ezért ha ezekhez képes korszerűen alkalmazkodni, jóval hatékonyabb munkát is várhat tőlük. Tipikus példa a kutyabarát munkahely: ha a dolgozóval lehet kutyája is, nem csak sokkal nyugodtabb és boldogabb lesz nap közben, de a munkaidő letelte után sem fog haza sietni, ahol a magányos eb várja. Ugyanígy ha a adottak például a sportolás vagy a játék feltételei az irodai terekben, a dolgozók tovább bent maradnak és kollegáikkal ütik el az időt, ami összességében nagyban növeli a kommunikáció sikerességét és a produktivitást.
Az ülés szempontjából a wellbeing legfontosabb kritériuma az, hogy a dolgozó olyan székben ülhessen, mely nem rontja egészségi állapotát akár hosszú, több éves távon sem.
Mivel az ülőmunkával kapcsolatban immár hosszú évtizedek tapasztalatai gyűltek össze, az orvostudomány egyetért abban, hogy a legfontosabb a passzív, statikus ülést elkerülni és azt lehetőleg aktív üléssel felcserélni. Az aktív ülés lényege az, hogy a testet, annak gerincoszlopát folyamatosan mozgásban tartsa, ezáltal erősítse vissza a törzsizomzatot.
Az aktív ülés legegyszerűbb változata a szinkron mechanikás székek által garantált részleges mozgási szabadság, melynek során (hintázás közben) a gerincvonal folyamatosan változtathatja helyzetét, hála az ülőlap és a hátlap változó szögének. Ennek a feltételnek megfelelnek például az Emagra forgószékek.
Az igazán aktív ülést az aktív ülés mechanikával rendelkező székek garantálják, melyekben az ülőlap minden irányban szabadon ki tud térni, így garantálva, hogy a medence a gerincoszloppal együtt mozogjon. Ilyen módon a gerincoszlop elkerüli a felesleges terhelés és hajlongást, és nagy eséllyel megelőzhető a gerinccsigolyák közti porcok kopása, valamint a gerincsérv.
Pozitív tendenciának tekinthető, hogy ma már a nagyobb cégek az álláshirdetéseiknél külön megjelölik, hogy milyen egészséges irodai kiegészítőket (például milyen típusú székeket vagy emelhető asztalokat tudnak biztosítani a jövendő dolgozóknak.
lásd még: aktív ülés, egészséges ülés, SpinaliS, Emagra
A Széklexikon alapítója és felelős szerkesztője